Aki csak meglátja a puha, vastag bundájó, gombszemű, óriás fülű csincsillát, rögtön a szívébe zárja. :)) Ez a jókedvű, barátságos kis kobold izgalmas ténykedésével hamar lenyűgözi környezetét. Származása és eredeti életkörülményei nem kevésbé érdekesek.

A csincsillák őshazája Dél-Amerika, az Andok hegység, Peru, Bolívia, Észak-Argentína és Chile hegyvidéki területei. Igen rideg körülmények között élnek, a tengerparttól egészen 5000 méteres magasságig megtalálható. Aszirtes, sziklás vidéken gyér a vegetáció és nagy a hőingás: nappal rekkentő a kánikula, míg éjszaka erős a fagy. Ezért az állatok a nappalt a sziklák hasadékai közti hűs üregekben töltik, és alkonyatkor csapatostul indulnak élelemszerzésre.

Az indiánok a csincsillát és a tengerimalacot is előszeretettel tartották húsáért és bundájáért, de ez még nem veszélyeztette a faj fennmaradását. Ám amikor a spanyol hódítók is felfedezték a csincsillát, és a különleges bunda ismertté vált Európában, rossz idők következtek a kis különleges rágcsálókra. Sajnos napjainkban is előfordul, hogy leölnek akár 150-200 csincsillát is egyetlen női bunda kedvéért.

A megfelelő körülmények között tartott csincsillák akár 15-20 évig is élhetnek, fogságban általában 8-10 év az élettartalmuk. A többi rágcsálóhoz képest elég későn, 4 hónaposan érik el ivarérettségüket, vemhességük 110 napig tart. A nőstény 1-4 utódot ellik, tehát igazából a csincsilla nem túl szapora fajta. A csincsillák monogám típusúak, párjukat egy életre választják.