A vadon élő nyulak kizárólag növényi táplálékot fogyasztanak – elsősorban füveket, mezei növényeket - , télen pedig, amikor nem találnak friss eledelt, szénát. A lényeg, hogy sok nyersrost és kevés tápanyag kerüljön a szervezetükbe a táplálékfelvétel során. A kedvencként tartott törpenyulak etetésének fontos része kell, hogy legyen a széna. Ezt célszerű szénarácsban kínálni, hogy az ürülékkel, vizeletükkel ne szennyezzék be. A tavaszi – nyári hónapokban a zöldtakarmány nagy örömet fog okozni a kis állatnak. Téphetünk a réten pitypangot, lándzsás útifüvet, cickafarkat, medvetalpat, tyúkhúrt.

Ínyencfalat a nyulak számára a karfiol, a karalábé, a bimbós kel; ezeknek a szára, a törzse és a levelei is nyugodtan adhatók. A répa minden variációban (sárgarépa, takarmányrépa) egészséges és könnyen emészthető eledel. Ugyanígy a cékla és az alma is, persze kizárólag éretten.

Sok gazda tesz a nyúl ketrecébe fás ágakat, hajtásokat, mert ezeket nagyon szeretik rágcsálni a nyuszik. A legjobb a nyír-, a hárs-, a bükk – és a kőrisfa ága, de az alma- vagy körtefaág (akár egy-egy szem érett gyümölccsel) biztosan nagy örömet vált majd ki.

Aki nem akar növényi eledelek összeválogatásával bajlódni, az vásárolhat kész takarmánynövényeket, de ezek nem pótolják a friss eledelt, ezért csak rövid ideig szabad kizárólag ezzel táplálni a nyulat. A kész keverékek gyakran tartalmaznak olyan magvakat – napraforgómagot, lenmagot, de akár mazsolát, diót, mogyorót is -, amelyekkel a természetben élő nyulak soha nem találkoznának.

Sok nyúl szereti a száraz, szikkadt kenyeret vagy kétszersültet; ezek minden továbbiak nélkül kínálhatók.

Figyelni kell arra, hogy ne kerüljön a táplálékba szikkadt lóhere; lucernát vagy vörös, esetleg fehér herét is csak igen ritkán, kis mennyiségben adjunk. Fejes káposztát és kelkáposztát is csak keveset szabad adni, mert erősen fújó hatásúak.

A csonthéjas gyümölcsöket (meggyet, szilvát, barackot, stb.) egyáltalán nem szabad kínálni a nyusziknak. Burgonyából csak a teljesen csíramentes darabokat kínáld a kisállatnak, és kizárólag kis mennyiségben.

Minél több száraz eledelt kap a nyúl, annál több vízre van szüksége. Megfigyelhető, hogy azok az állatok, amelyek elegendő zöld eleséget kapnak, szinte nem is isznak az önitatóból; napi vízigényüket a növényekből fedezik.