A macskák világa élénk érzékelések tarka összevisszasága, mivel a vadonban nagyon éles érzékek szükségesek ahhoz, hogy észrevegyék a zsákmányt.

A szagok érzékelése
Amikor egy macska vadászni indul, az egész szagára vannak „kihegyezve” az érzékei; csupán egy gyors szimatolás a földön, és máris tudja, kik és mik járnak arrafelé.

Ha már tudja, hogy zsákmány van a közelben, figyelmesen fülel. Az egerek és egyéb rágcsálók által kibocsátott hangok túl hangtartományban vannak ahhoz, hogy az emberi fül érzékelje azokat; nem úgy a macskáknál: képesek elforgatni a fülüket, hogy hajszálpontosan beazonosítsák bármilyen óvatlan cincogás pontos helyét.

Éjszakai „Üzemmód”
Éjszaka és zsákmány után kutatva a macskák egy másik roppant éles érzékszervükre is számíthatnak: a látásukra. A holdvilág vagy a csillagok halvány fénye is elegendő ahhoz, hogy észrevegyék a gyanútlan, az aljnövényzetben megbújó egereket.

Tájékozódás a bajusszal
A macskák kiválóan látnak éjszaka, azonban a közeli dolgokkal nehezen boldogulnak. Hogy ne sérüljenek meg, a bajszukat használják a tájékozódáshoz, ami olyan érzékeny, hogy minden akadályt érzékel a tárgyak körül örvénylő légáramlatok segítségével. A bajsza nélkül a cica elakadna a levelek és az ágak között, miközben a zsákmányát próbálja becserkészni.

Finnyás cicák
A macskák természetüknél fogva vadászok, és általában nem szeretnek semmi mást, csak a húst és a halat. Nem szívesen esznek gyümölcsöt és növényeket, mert ezek édes ízűek a bennük lévő cukortól. Az édes cukor ízét pedig a legtöbb macskaféle nem képes érzékelni.